Kibővített, audió változat

A cég 192.7 január 1-jén vette fel a British Broadcasting Corporation nevet, ekkor lépett életbe a működését szabályozó királyi alapítólevél illetve a BBC működését lehetővé tevő előfizetési díj, amelyet akkor évi 10 shillingben szabtak meg.

A BBC tévéadásai kilenc évvel követték a rádióműsorok hivatalos megindulását: az első tévéközvetítésre 1936 novemberében került sor, de az adásokat 1939-ben úgymond nemzetvédelmi okok miatt felfüggesztették és a képernyők egészen 1946 júniusáig sötétek maradtak.

A külföldnek szóló adások az úgynevezett Empire Service égisze alatt 1932-ben kezdődtek el egy igazi ritkasággal, V. György király karácsonyi üzenetével. A Birodalmi Szolgálatból lett végül is a BBC Világszolgálata, amely 1939-ben hirtelen a történelem jóvoltából hirtelen igen fontossá vált.

Megindul a Magyar Adás

1939. szeptember 3-án jelentette be Neville Chamberlain miniszterelnök a II. világháború kitörését és Nagy-Britannia hadba lépését Németország ellen. A bejelentés után két nappal, 1939. szeptember 5-én szólalt meg először magyarul a BBC az éterben.

Akkor már a BBC sugárzott arabul, spanyolul és portugálul, de a II. Világháború megindulása után a brit kormány szükségesnek látta, hogy bővítse a nyelvek számát. Így indultak meg a magyaron kívül a cseh, lengyel, szerb-horvát, francia, német és olasz adások is.

Kezdetben egy angol igazgató állt a magyar osztály élén, de őt igen hamar Tarján György váltotta fel ezen a poszton. A rövidhullámú adások józanságukkal és tárgyilagosságukkal igyekeztek ellensúlyozni a göbbelsi propagandát. Hallatlan népszerűségre tettek szert egy oxfordi történészprofesszor, Carlile Aylmer MacCartney - azaz: Mekkártni Elemér - kommentárjai.

Mértékadó hang a hidegháborúban

A második világháborús szövetséges győzelem után, különösképp pedig a kommunisták magyarországi hatalomátvételét követően egyre fontosabb szerepet kapott a BBC magyar adásainak pártatlan, független és tárgyilagos hangvétele. Fontos szerepe volt a Magyarországgal kapcsolatos brit politika megismertetésében.

A Sztálin- és Rákosi korszak éveiben a BBC magyar osztálya már igen jeles újságírógárdával büszkélkedhetett. Az osztályt Rentoul Ferenc vezette, a munkatársak között volt a humorista Mikes György, aztán Tábori György, Katona Pál, Urbán György, Kanócz István majd az Olaszországból érkezett Cs. Szabó László.

Az 1956-os forradalom idején - az akkori Szabad Európával ellentétben - a BBC nem igyekezett hiú ábrándokat ébreszteni egy esetleges nyugati fegyveres segítségről.

A forradalom leverése után igen sok, irodalomhoz-újságíráshoz értő emberrel gazdagodott a BBC magyar adása. Munkatárs lett Határ Győző, Pallai Péter, Jotischky László, Fischer György, később pedig Sárközy Mátyás, Neményi Ninon vagy Szász Béla.

A kommunizmus összeomlása utáni időkben, a 90-es évek elején öt évtizednyi rövidhullámú rádiózás után hallhatott először jó minőségű műsort Londonból a magyar hallgató: 1991. szeptemberében kezdődött műsoraink sugárzása a Kossuth rádió URH frekvenciáján.

Modern alapokon

A 90-es évek elejétől igen sok jól képzett, fiatal újságíró került a londoni szerkesztőségbe, a korszerű médiakörnyezetbe illeszkedve alaposan megváltozott a műsorok szerkezete és a műsorkészítés technikai háttere.

A BBC-nek egyre több, magyarul sugárzó rádióval jött létre együttműködése, Magyarországon és a környező államok magyar-lakta területein.

Mind népszerűbbé és keresettebbé vált a BBC magyar nyelvű internet-honlapja, állandó együttműködés alakult ki a budapesti INFO Rádióval, majd 2003-ban a francia RFI-rádióval közösen a BBC saját URH frekvencián kezdett sugározni Budapesten.

Ennek a 66 éve tartó munkának szakadt 2005-ben vége a BBC Világszolgálatának átszervezése következtében. A BBC Magyar Adása 2005. december 31-én sugározta utolsó műsorát Londonból.